2012. augusztus 8., szerda

LÓTUSZ fesztivál


Idén úgy határoztunk, hogy elmegyünk Szegedre és megnézzük középeurópa legnagyobb lótuszállományát.
Ez a kirándulásunk egyben az idei nyaralásunk is volt – így 5 év után – mivel eddig mindig az erkélyen töltöttük a nyári szabadságot, mióta boldog lakáshitel tulajdonosok vagyunk.

Két éjszakát töltöttünk a városban, de elmondhatom, hogy ez a rövidke pihenő is remek volt. Tetszett, hogy ott a gyalogost gyalogosként kezelik, még oda sem érsz a zebrához, már megállnak az autók, nem dudálnak, nem türelmetlenek az emberek. Teljesen más világ, mint Budapest. Lehet, hogy a korral jár, de egyre inkább vágyódom egy nyugodtabb, békésebb közegbe. Munka után is alig várom, hogy elhagyjam a nagyvárost és annak nyüzsgő, koszos, agresszív légkörét és világát, és hazaérjek az agglomeráció egyik kisvárosába.

Szóval a Lótusz Fesztivál! Na igen! Gyönyörű volt! Egy kis ázsiai fűszerezéssel, vezetéssel, megtudhattuk, hogy miként jött létre a szegedi állomány, mire lehet használni a lótuszt amellett, hogy valójában ősi szimbólum.


„A lótuszvirág a vizek, a teremtés, a világmindenség és a lélek jelképe, az élet születése, a sötét mélyben rejtőző csíra kibontakozása, félistenek születési helye, örök élet, lelki fejlődés. A Himalája hegység, a világ tartó pillére nem más, mint a világlótusz szára és magtokja; az egyes világrészek pedig úgy veszik körül, mint a lótuszvirág szirmai. Magvait és gyökerét megeszik, gyökeréből liszt készül. Csodatevő orvosság és gyógyító erejű étel.”
                                                                                              /govindananda.mdo.hu/



Rengeteg program, rengeteg ember, de érdekes módon senkit sem zavart tömeg, mindenki békésén, türelemmel bírt embertársai felé. Miután végigjártuk a füvészkertet leheveredtünk, fetrengtünk a fűben, élveztük a tibeti hangtálak gyógyító hangjait, az indiai táncot, a tai-chi bemutatót és mivel már reggel óta kint voltunk, ettünk egy kis vega kaját is.



Összességében élvezetes, megnyugtató és pihentető volt a hétvége, ezzel együtt nem jöhettünk el úgy, hogy ne vegyünk egy fagyálló citromfát, vagyis pontosabban egy magoncot. Igaz, ha bírja a gyűrődést és jól érzi magát akár 4 méteresre is megnőhet majd, de hát az még jó pár év, hátha addigra lesz egy igazi, saját kertünk és nem csak az erkélyünk….




Ami még Szegeden történt:

Aki ott jár, ki ne hagyja az Anna fürdőt, ugyanis minden hétköznap este kilenctől, éjfélig éjszakai fürdőzés van, remek velnesszel, finom gyógyvízzel. Az ember ki sem akar jönni a vízből.

Amikor a fesztiválra indultunk, úgy tudtuk, hogy a Mars tér mellől indul majd a buszunk. (így is van, kivéve hétvégén :-))) Így  - az idő rövidsége miatt - csak kutyafuttában rohantunk át az ottani piacon, de így is megdöbbentő volt. A paradicsomnak 130 forint, a kápia paprikának 400 forint volt kilója, a csöves kukorica 30 forintos áron volt kapható. (mindez majd két héttel ezelőtt) Én csak kapkodtam a fejem, a Pesti árakhoz képest ez döbbenetes volt.

Na, persze legalább 3 kiló paradicsommal, a már említett citromfával, és az Anna kútból vett gyógyvízzel tértünk haza vasárnap...kicsit sem vagyunk bolondok...:-)))))))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése